Ádámé

Zirrian hobbitárs pár napja felhívta figyelmemet SaintofVirtue taktikai topicjáraa Round Table fórumon. Az ilyesfajta írások mindig arra sarkallnak, hogy magam is megpróbáljam megosztani tapasztalataimat, ismereteimet. Ezek aztán általában hamar el is felejtődnek, a sok-sok teendő miatt szinte soha nem jut alkalmam tényleg leülni és kidolgozni, összeírni, letisztázni a kusza gondolataimat. Ma szabadságon vagyok, így ráfordítottam a kellő időt.

Első felindulásból a vámpírok elleni taktikai megfontolásokról szerettem volna írni; a nyolcas szabálykönyv óta ellenük sikerült valami kis tapasztalatanyagot összegyűjteni. Azonban ma ilyesminek már sok értelme nem lenne, hiszen pár hét és itt az új seregkönyvük, s azután a tapasztalatok jelentős része elavulttá válna.

Ennek tehát annyi, jöjjön akkor egy általánosabb taktikai ismertető! 

Ez az írás nem tapasztalt veteránoknak szól; s feltételezem, hogy sok újdonságot nekik nem nyújt, hiszen pár év játék után az ember vagy maga rájön minderre, vagy megismeri az ellenfeleitől.

Két rokon manőverről ejtek a következőkben szót: az "Üllő és Kalapács" (vagy a gyakrabban hallható angol nevén Hammer and Anvil) és a "Harapófogó" (Pincer) taktikáról. Mindkettőt évezredek óta sikeresen használták a való életbeli ütközetek során (például itt, vagy itt), és nekünk is jó szolgálatot tesznek.

Üllő és Kalapács

Közkedvelt Warhammer manőver, mindenki előszeretettel használja, ha tudja, így mi bretonok is. Az alapelv egyszerű, kell egy masszív egység (üllő), ami fogadja a rohamot, és egy (vagy több), ami ezután oldalba-, vagy hátbatámadja a berohamozó ellenfelet.

Így mutat ez elméletben:

Mire jó ez? Nos, a nyolcas szabályok alapján ez már nem ad olyan hatalmas előnyt, de az oldalba- és hátbatámadás még mindig jelent valami kis bónuszt közelharcban (az alap combat result pontok mellett - ha sikerül a steadfastot legyalulni, akkor a disruption is ad egy-két pontot). Emellett az Üllő és Kalapács klasszikus, jól használható módja a többszörös roham előkészítésének. Ügyesen használva, az erőket összpontosítva egy nagy blokk steadfastját is elvehetik.

Nézzük ezt breton szemszögből egy picit! Mire van szükségünk? Megfontolt helyezkedésre és két-három megfelelő egységre. Az elsővel nem lehet komoly gondunk: mivel alapvetően mozgékony, lovas sereg vagyunk ezt általánosságban nekünk könnyebb kiviteleznünk mint a legtöbb másik seregnek - ha a felállásnál nem sikerül, nem ijedünk meg és az első kört az átszerveződéssel töltjük.

A kalapács egység is egyértelműnek tűnik: lovagok. Igen, ez a legcélravezetőbb. Gyorsan ott van, ahol kell; és megvan a kellő ütőerő. Azonban nem vetném el man-at-arms egységet sem, mint lehetőség! Nem árt, ha oldalba kapja az ellenfelet egy nagyobb (többsoros) parasztblokk is! Ha oldalra, vagy hátra csapódik eme csapatunk, akkor arra nem oszthat az ellenfél sok sebet (nincs support attack), és ha megmaradnak, akkor negálhatják az ellenfél steadfastját! Elméletben. Gyakorlatban ezt sosem próbáltam. Emellé persze kell még ütőerő (lovagok) is, tehát ez mindenképpen csak kiegészítő rohamként életképes.

Mi legyen az üllő? Legfontosabb jellemzője, hogy kitartó. De nem úgy, mint mondjuk a konok battle pilgrimek. Hiába állnak ellen, ha sok hullik belőlük, akkor hiába jön oldalról a sok lovag, a közelharcot elveszítjük a sebek miatt. Lehetne még egy mágiával felerősített parasztblokk is de ez kockázatos vállalkozás, és ritka, hogy az ellenfélnek elsődleges célponja lenne (tehát nem rohamozza meg). Maradnak tehát itt is a lovagok, a klassz páncélmentőjükkel. Speciális esetben egy igen jól felszerelt hőst is beküldhetünk közvetlenül a blokk elé! Egy Wyrmlance-es BSB újradobható páncéllal (Gromril Great Helm) például dupla haszon: ellőheti a breath attackját és elég csábító célpont az ellenfélnek.

Hogyan használjuk? Az ábrák tiszta manőverére a lehetőség természetesen ritkán adatik meg. Megeshet, hogy be kell engedni egy kis, lemorzsolható sereget oldalról, vagy át kell törni egy(-két) egységen. Esetleg rákényszerülhetünk egy rontott roham után átformálni erre a taktikánkat.

Példaként ezen csatám második körét említeném. A seregzászlós a lovagokkal átrohan a nagy ghoulosztag elé, szabadon hagyva az oldalát, de magára vonva az egymagában nehezen leverhető tarpitet. Ez lehetővé tette, hogy végül hátbatámadjam azt (fenntartva még a lehetőséget, hogy a másik sereggel is becsatlakozzak, ha kell). Egész egyszerű, és nagyszerűen működött.

Harapófogó

Nagyban hasonlít az Üllő és Kalapács manőverhez, gyakorlatilag egy üllő nélküli változata annak. Ehelyett most valami csábító kukacegység magára vonja az ellenséget, majd a fogó (a korábbi kalapácsok) foga(i) rácsap(nak) oldalról (jó esetben hátulról). Nathan "slanted turned flank" taktikája is ennek egy speciálisan kikényszerített változata.

Valahogy így:

Az előnyök ugyanazok, mint az előző elképzelésnél, annyi plusszal, hogy most nincs előre célpontja az ellenfélnek, kevessebbet üt, biztosabb a közelharc.

Bretonként ennél a megoldásnál jelentős előnyünk a mozgékonyság, de ritka az olyan ellenfél, aki ilyen nyugodtan belsétálna a csapdába, ezért a Round Table topicjában is ismertetett csali nélküli cselekhez kell folyamodnunk. Előretolni oldalt egy lovagegységet, vagy kettős rohammal áttörni egy közbülsőn, majd reformolni (közismertebb nevén flying wegde) - ez utóbbi talán könnyebben összehozható.

Itt a problémát az ellenfél rohamtávján kívül maradás, de a sajáton belül tatás okozhat. Mivel ma már egy törpe is rohamozhat hosszabbat, mint egy breton lovas, ez bizony eléggé szerencsejáték.

Őszintén szólva nem emlékszem, hogy ez valaha ilyen tisztán sikerült volna. A leggyakoribb megoldást a csali feláldozása, vagy a csalival menekülés választása jelentheti. Előző kevésbé ésszerű, hiszen egy overrunnal kikerülhet az ellenfél a fogók rohamtávján kívülre, nem beszélve arról, hogy ha valami feláldozható, akkor az valószínűleg az ellenfélnek is szemet szúr. Szerencsésebb megoldás a menekülést választani velük (persze csak ha megfelelő távolságban vagyunk!).

A fogókra természetesen ugyanaz vonatkozik mint korábban a kalapácsokra.

Ki legyen a csali a breton seregben? Két megjátszható elképzelést látok lehetségesnek: lovagok, damsel. Senki nem szereti, ha a kopjákkal berohanják őket, ezért egy lovagosztag általában jó csali. De menekülni egy lovagosztaggal? Bizony! Gyakran adtam már föl egy jó csapda miatt az úrhülgy áldását egy-egy lovagosztaggal, de ha ez valakinek nagyon fájó, akkor a Prayer Icon of Quenelles 25 pontért egy a seregben ülő hősnél gyógyíthatja a bajt. A damsel (főleg magasabb szintű, mondjuk parasztegységben) pedig egyértelmű elsődleges célpont lehet egy ellenfél szemében. Itt kicsit rizikósabb a rohamtávból való kijutás, ezért ezt csak elővigyázatosan! És mindig maradjon a közelben lovag, aki összeszedi őket!

No, röviden ennyi volt mára. Gondolatok, kiegészítések?

 (a bejegyzést kezdő illusztáció nem az én művem)