A két hónap GYES gyorsan elszállt! Eközben több, mint két hetet a Balatonon töltöttünk, ahol először nem volt alkalmam programozni, majd végül - mikor már lett volna - kedvem nem maradt. A hazaérkezés után egy hétig össze sem raktam a laptopot, hanem a szabadidőmben kicsit visszafordultam a wargame hobbihoz.

A szekrényben lapult néhány nagyon félkész terepelem, amit még a tervezett Games Day-es Nottingham bemutatóhoz kezdtem el; úgyhogy nekiálltam ezeket befejezni.

A kerítésszakaszokra csak festés és talpalás várt, ezt hipp-hopp meg is tettem:

Így van már hat:

A két új vályogháznál hiányzott a tető beszalmázása, talpalás és festés. Ebből az első kettő pontot kipipáltam, a festés pillanatnyilag félkész, de (nagyon-nagyon-nagyon) messziről nézve már akár játékra is alkalmas.

A régi bolti fenyőfáim alatti - eddig áttetsző (CD-tok) - talpakat kicsit feldobtam:

A közeli hegyen szedett két kő egyike alá egy kidobásra szánt ("hogyan szoptassunk") CD-t ragasztottam talpként, és felcicomáztam, majd pedig papír, PVA és greenstuff felhasználásával egy fát telepítettem rá. Mivel nem volt itthon a vázépítésre alkalmas drót, ezért papír-PVA az armatúra. Talán nem olyan masszív mint a drót, de nem tervezem nagyon gyűrni. A kis "GaleForce nine hobby scenics" csomókkal szerintem egész pofásan fest. Nem tudom elégszer elmondani mennyire meg vagyok elégedve ezekkel a terepező csomagokkal, nagyon örülök, hogy az eladó rábeszélt annak idején!

A másik kő alá is kerül majd talp, arra fát valószínűleg nem növesztek, talán kissebb bokrokat.

A napokban belefogtam egy nagyobb terepelem készítésébe is. A középkori szász/norman települések elmaradhatatlan velejárója volt a templom. Ha már van négy házam, úgy gondoltam, hogy nem maradhat el ez sem!

Gyors Google-keresgélés után a littlehamptoni St. Andrews by the Ford templomot referenciának használva álltam neki a saját 1:72-es épületemnek. A szász időkből származó részt építem csak meg, így az egész egy főhajóból és egy süllyesztett kórusból áll. Az alaprajz a referenciatemplom méretarányos mása, a magasságot a képek alapján tippeltem, így ez eltérhet az eredetitől (talán egy picit magas lett).

Jelenleg így áll az építkezés:

A falak négy réteg vékonyabb hullámpapítból vannak összeragasztva, így a ferde ablakpárkányokat is ki tudtam képezni. Erre egyszerűen felragasztottam a különböző vastagságú papírból kivágott téglákat. Azt hittem, hogy ez a folyamat nagyon hosszadalmas lesz, de meglepő módon sokkal flottabbul ment, mint vártam. És sokkal-sokkal gyorsabban, mint a fazsindelyes tető elkészítése. Ez utóbbi még csak a kórus fölött van kész, és a klasszikus módon (cikkelt papírcsíkok sorban egymásra ragasztása) készül, de talán túl kicsi zsindelyekkel.

A falakat építő köveket pedig egyszer újra is kellett kezdenem (lekaparni őket, majd újra felragasztani), mert eredetileg a kis lapokat össze-vissza ragasztottam fel. Aztán pár teszt után úgy ítéltem meg, hogy a vízszintes irányban hosszú kövek életszerűbb külsőt kölcsönöznek.

Közben kipróbáltam a festést is (a főhajó főbejárati falának jobb fele ezért ilyen): a szürke alapon fehér szárazecsetelés nekem jobban tetszik, mint a feketén szürke. Ez utóbbi tehát biztosan nem lesz, de még valami szín belevitelén gondolkodom.

Tornyot pillanatnyilag nem tervezek, pont befér még a szekrénybe úgy, ahogy van, így már csak a téglázás, zsindelyezés, talpalás, díszítés (padok, oltár, kút) és festés van hátra.

Ezek közül a talpalással pillanatnyilag még vannak problémáim; ugyanis nem találtam semmi forrást arra, hogy a korabeli templomok padlója miből, hogyan készült. A tervem pillanatnyilag az, hogy a főhajó fa padlót kap, a kórus pedig kőlapokat, de ha valaki tud erre vontkozó forrással szolgálni (kommentben, e-mailban), azt nagyon megköszönném.

Végül itt van még ez a kis tyúkól is, amit már régebben befejeztem, de mintha még nem fotóztam volna: