Gyerkőckoromban rengeteget kiránultunk a családdal Magyarországon. Szinte minden várat, várromot meglátogattunk, az otthoni szekrényemen tényleg százával sorakoznak a Tájak - Korok - Múzeumok kiskönyvek. Nagyon valószínűnek tartom, hogy emiatt (és a volt szőlősünk közelében lévő Zádor "vár" miatt) rajongok annyira a várakért, középkorért.
A magyarországi pihenőnket egy Ausztriában végrehajtandó bankolás miatt meg kellett szakítanunk. Ez első próbálkozásra sikertelennek bizonyult, és Nikinek támadt az ötlete, hogy ha már kijöttünk nézzünk el Großpetersdorfba, ott pedig, hogy ugorjunk át Güssingbe, nézzük meg a várat, hogy felviduljak.
A vár a Strem folyó völgyéből magasan kiemelkedő kialudt vulkán csúcsáról néz az alatta fekvő városkára. 1157-ben épült itt először fa erődítmény és bencés monostor - Géza király engedélyével Wolfer gróf építtette. A vár III. Béla tulajdonába került (a stratégiai helyzete miatt visszavette), aki a XII. század végére a favárat kő- és téglafalakkal erősíttette meg (egy 1198-as ajándéklevélben már novum castrum-ként említik). Azon kevés váraink közé tartozott, amit a tatárok nem tudtak bevenni.
Csák Demeter gróf kezéből 1246-ban IV. Béla az ispotályosoknak adományozta, majd tizenhét évvel később kincstárnokának. Tíz év sem kellett és a vár visszakerült Wolfer gróf leszármazottjai, a güssingi grófok kezébe. Jelentős hatalommal bírtak, rablótámadásokat indítottak, zaklatták a vidéket, Iván, a Vörös Lovag saját fejedelemségre vágyva arra is vetemedett, hogy I. Albert osztrák herceg ellen vonuljon. Itt a források nem teljesen egybevágóak, de XIV. század elejére a güssingi grófokat biztosan megfosztották minden hatalmuktól.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt a Lévai Cseh nemesi család kezébe került a vár, akik azonban úgy eladósodtak, hogy Andreas Baumkircher ellen csak Újlaky Miklós segítségével tudták megvédeni, és így Güssing 1458-tól az Újlaky család kezébe került. Itt választották meg III. Frigyest Mátyás király helyett királyuknak az elégedetlenkedő nemesurak, de maga Újlaky is később Mátyás bocsánatát kérte. Az elégedetlenkedést Lorenz fiai is követte, ő II. Ulászlóval rúgta össze a port.
A család azonban vele utód nélkül kihalt, és a vár 1524-ben Batthyány Ferenchez került, Jajca erődjének törökök elleni hősies védelméért. A törökök azonban ide is elértek, és hiába erősítették meg a várat, pusztulását csak úgy akadályozhatták meg, ha megegyeznek velük. 1540 és 1580 között jelentős fejlesztéseket eszközöltek a váron, kőtornyot és bástyát emeltek, a téglaerődöt tovább bővítették.
Két nevet említenék még meg. I. Ádám ferenceseket hívott, kolostort alapított és oktatási központá tette Güssinget. A XVII. század végére pedig II. Ádám végleg elüldözte a törököket a vidékről.
Ezután a vár fokozatosan elvesztette stratégiai jelentősségét, és a Battyhányak is áthelyezték hatalmi központjukat.
Ottjártunkkor az elővárat kihagyva egyből a belső várhoz lifteztünk a kaputól néhány méterre lévő felvonóval. Sajnos nem a legjobbkor érkeztünk, a vár belső részei ugyanis ötkor bezárnak, így végül csak az erődöt tudtuk bejárni (ami alatt én közel háromszáz fényképet csináltam - éljen a digitális technika). Jelenleg bent három szinten különböző, négyszáz évet felölelő múzeumok üzemelnek. Ezek közül számomra a legizgalmasabbnak a pincében felépített ólómfigura kiállítás tűnik, ahol a XVII-XVIII. század életéből láthatnánk különböző jeleneteket egyedi figurák és diorámák formájában. Azt hiszem ide majd még visszatérek.
Az udvarban jelenleg egy kellemes étterem működik (nagyon finom fagylaltos palacsintájuk van), és láttunk egy szabadtéri színáhzat is. A délnyugati sarokban egy kis kert is helyet kapott különféle virágokkal, de ez (lehet hogy csak így, augusztus végén) nem volt olyan látványos. A kilátás viszont annál inkább.
Kifelé már a kapun keresztül jöttünk (pedig direkt két egy euróst kértem vissza az étteremben, hogy le is tudjunk liftezni), a tégla- és kőfalak ezen a részen igen monumentálisak, a kusza erőd itt-ott mintha a sziklák közvetlen folytatása lenne. Jó hogy nem hagytuk ki.
Nagyon élveztem a két órányi rohangálást, bár alig volt nyitva valami, mégis klasszul elszórakoztunk.
Utolsó kommentek